Nem minden az, aminek látszik
Kálváriám, amit csak magamnak köszönhetek -avagy- hogyan lesz egy általam szeretett emberből vadidegen, és én ugyanaz, neki. Igaz történet alapján(sajnos). Kettő évvel ezelőtt megismertem egy lányt, akivel bár korábban munka miatt összefutottunk néhányszor, egy nyár végi napon valami más lett. Onnantól azonnal elkezdtem közeledni felé, iszonyú vágyat éreztem, hogy beszélhessek vele, megérinthessem, megcsókolhassam és persze lefeküdjek vele. De nem, nem csak a vágyról szólt, mert láttam benne valamit. Valamit a fal mögött. Érdekesnek, izgalmasnak láttam, másnak, mint bárki mást korábban. Nagyon felkeltette az érdeklődésem, minden gondolatom ő volt. El is kezdtünk beszélgetni, szóban, írásban, majd találkoztunk. Jó volt a közelében, minden sejtemmel akartam őt. De bizony vak voltam és az a rózsaszín köd... Beszélgettünk sokat, ekkor derült ki, hogy házas. Házas, de a férje nem él vele, mert elvonón van, a kapcsolatuk a lehető legrosszabb. Ez a d...